Parazita fonálférgek és az allergia   Régóta ismert megfigyelés, hogy a béllakó fonálférgekkel (pl. Ancylostoma duodenale-val) fertőzött emberekben jóval kisebb az allergiás kórképek (pl. asztma) gyakorisága, mint féregmentes társaikban. Felmerül a kérdés, hogy emberek mesterségesen előidézett féregfertőzése alkalmas módszer lesz-e az allergia enyhítésére.   Férgek fényes karrier előtt címmel rövid ismeretterjesztő közlemény olvasható a Népszabadság január 9-i számában. Angol nyelvű tudmományos közleményként Flohr és munkatársainak a Clinical & Experimental Allergy című lapban megjelent cikkét ajánljuk e témában. A vérmétely köztigazdájának megtelepedése Európában    Veszélyes paraziták hordozására képes trópusi csigafaj első európai megtelepedéséről számolt be 2008. novemberi számában az Emerging Infectious Diseases című nemzetközi tudományos folyóirat. A nívós járványtani szaklap azért tartotta fontosnak közölni ezt a felfedezést, mert egyre több tény bizonyítja az agresszív és kórokozókat terjesztő növény- és állatfajok rohamos, világméretű szétterjedését, amit az ember tevékenysége és a klímaváltozás egyaránt elősegíthet.

 

Magyar kutatók találták meg egy Dél-Amerikából származó vízi csiga betelepült populációját a romániai Bihar megyében, a magyar határtól mintegy 50 km-re fekvő Robogányban (Rabagani). A Biomphalaria tenagophila nevű mocsári csiga a vérmételykór, vagy más neveken bilharziózis vagy schistosomiazis egyik terjesztője Dél-Amerika több országában, és Afrikában is, ahová szintén Dél-Amerikából hurcolták be. A csigák által terjesztett vérmételykór, a vérerekben élő laposférgek okozta betegség, amely a malária után a legtöbb embert fertőző parazitás bántalom a világon. Jelenleg főleg a meleg égövi országokban szedi áldozatait, mert a férgek lárváinak fejlődését biztosító csigák csak a soha be nem fagyó, melegebb vizekben tudnak megélni. Ezeknek a csigáknak az európai jelenléte azért okozott meglepetést, mert a mérsékelt égövben való megjelenésükre és tartós megtelepedésükre senki sem számított.

 

A lapos héjú Biomphalaria csigákra véletlenül bukkant rá két kutató, Fehér Zoltán és Deli Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum, illetve a békéscsabai Munkácsy Múzeum zoológusai, miközben a robogányi melegvizű forrás kifolyójában egy eredetileg ott őshonos de valószínűleg már kipusztult, ritka csigafaj után kutattak. Az általuk talált csigákat anatómiai és molekuláris biológiai módszerekkel sikerült azonosítani Majoros Gábor és Földvári Gábor kutatóknak a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Parazitológiai és Állattani Tanszékén. Nem ismerjük a csiga megtelepedésének körülményeit, de az állat ragacsos petéi akváriumi növények levelén, vándormadarak lábán, járművek felületén messzire elhurcolhatóak, és langyos felszíni vizekben fejlődésnek indulhatnak.

 

Vérmétely lárvákat eddig még szerencsére nem találtak a robogányi Biomphalaria csigákban, vagyis a most felfedezett csiga állomány pillanatnyilag nem jelent közvetlen közegészségügyi veszélyt. A testükben vérmételyt hordozó emberek azonban a világ minden táján megfordulhatnak, és a belőlük széklettel, vizelettel külvilágra jutott peték fertőzhetik a vizekben bárhol élő Biomphalaria-kat, amelyek viszont más embereket fertőzhetnek a métellyel. Sajnos a patkányok is hordozói az emberi vérmételyeknek, és közvetítésükkel akár a robogányi csigákban is megtelepedhetnek ezek az élősködők. Ezért a most megtalált Biomphalaria populáció potenciális veszélyt jelent a vérmételykór európai terjedése szempontjából.

 

A mérsékelt égövi országokban, így hazánkban is, a felszíni melegvizek az egzotikus fajoknak különleges életlehetőséget teremtenek Sok példa van rá, hogy a mérsékelt övi területek langyos vizű forrásaiban, üvegházakban, ipari hűtővizek elfolyóiban trópusi puhatestűek telepedtek meg, s ez a romániai eset arra figyelmeztet, hogy a jövevény fajok között lehetnek járványügyi szempontból veszélyesek is. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy fontos lenne felkészülnünk a parazita hordozó alacsonyrendű állatok betelepülésének felismerésére, és emiatt javasolják a hazai melegvizek élővilágának felmérését és időszakonkénti rendszeres vizsgálatát az esetleg behatolt jövevények mielőbbi elpusztítása céljából.

 

 

Forrás: Majoros G, Fehér Z, Deli T, Földvári G. (2008) Establishment of Biomphalaria tenagophila snails in Europe. Emerging Infectious Diseases 14: 1812-1814. http://www.cdc.gov/eid/content/14/11/1812.htm